Villány

Villány főutcáján lévő történelmi pincesoron több borászat kínálja specialitásait. Érdemes Ellátogatni a Bormúzeumba, melynek az egykori Teleki-pince ad otthont. Itt a borászat hagyományos szerszámaival, írásos és tárgyi emlékekkel, és közel száz esztendős borospalack matuzsálemekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. Villány egykori kőbányája a természetjárók számára igen értékes látnivalókat rejt. A 135-140 millió éves vörös mészkővel borított, természetvédelmi oltalom alatt álló terület páratlanul gazdag ammonitesz faunája az őslénytan iránt érdeklődők paradicsoma. Hüllőcsigolyák, sekélytengeri élőlények maradványai kerültek elő. Lóczy Lajos dolgozta fel először 1915-ben a lelet együttest, ami fajgazdagsága miatt világhírű lett.

Az 1910 óta tartó kutatások eredményeként 10 lelőhelyről a kutatók 27 új állatfajt itt fedeztek fel. A pleisztocén legkésőbbi időszakának világszerte használt rétegtani elnevezése a Villanyium innen származik.

Siklós, Máriagyűd

Siklósi Vár

Siklós jelképe a közel 800 éves múlttal rendelkező Vár. A Siklósi Vár magasan a város fölé emelkedve nemcsak védelmi, hanem harcászati célokat is szolgált, továbbá a korszak legjelentősebb főúri családjainak birtokközpontja is volt. A vár az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz stílusú építmény, melyet már írásos emlékek 1294-ben említenek.Az évszázadok alatt számos nemesi család fordult meg a várban. A jelenleg a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlan vagyonkezelője 1999 óta Siklós Város Önkormányzata.

2009 őszén indult két ütemben a vár másfél milliárd forintos pályázati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója. A siklósi vár múzeumi szárnyainak korszerűsítésével többek között bemutathatóvá vált a műemlék - korábban látogatók elől elzárt - gótikus része, mely különleges üvegpadlós megoldást kapott. Természetesen nem maradt el a Dorottya-kert, a barbakán és a kápolna rekonstrukciója sem. 2011 tavaszától egy modern látogatóközponttal kiegészült felújított és megszépült vár fogadja a látogatókat.

A vár művészeti kínálatát gazdagítják a történelmi, festészeti, képzőművészeti, megújult állandó és időszakos kiállítások. Számos szórakoztató programmal, komoly- és könnyűzenei koncertekkel, nyári színházi előadásokkal várják a látogatókat. a vár ódon és felújított részei egyedülálló élményt nyújtanak.

Református templom

A siklósi református egyház - a helyi hagyomány szerint - egyidős a magyarországi reformációval. A dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött a mai Sátoraljaújhelyre, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt akkoriban. Ott 1522-ben már református szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkodott Siklóson. Több mint 200 évvel ezután, 1791-ben tették le a siklósi református kőtemplom alapkövét. Az akkori birtokos, gróf Batthyány Antal támogatásának köszönhetően 1806-ban elkészült a templom. A gróf külön padja ma is látható itt.

Malkocs bej dzsámi

A dzsámit egy magas rangú török személy, Malkocs bej emeltette 1543 és 1565 között. Az évszázadok folyamán erősen megromlott az állaga. Felújításának színvonalát 1993-ban Europa Nostra- díjjal ismerték el. Napjainkban múzeumként és imaházként egyaránt funkcionál.

Szerb-ortodox templom

A XV. században Siklóson letelepedett szerbek a hívők adakozásaiból 1738-ban templomot emeltek, amelyet a leégése után újjáépítettek. A copf sílusú épület ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett. Évtizedekig nagyon elhanyagolt állapotban volt, de ma már látogatható.

Ferencesek temploma

Az eredetileg Szent Annának (Szűz Mária édesanyjának) szentelt templom már 1333 körül itt állhatott, melyről egy írásos forrás tesz említést. Eredet freskói ma is láthatóak. A templom melletti kolostorépületet az 1970-es évek második felében kerámia-alkotóműhellyé építették át.

Máriagyűdi Bazilika

Máriagyűd Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye. A kéttornyú, barokk sílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették ferences szerzetesek. A mai templom elődje egy Árpád-kori fatemplom volt , mely a török korban leégett. A gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Basilica Minor rangot a templom 2008-ban kapott. Máriagyűd a hazai kulturális hagyományokon alapuló, El- Camino-hoz hasonló Magyar Zarándokút végpontja. A 420km hosszú Zarándokút Esztergomból egészen Máriagyűdig kapcsolja össze az ország szent helyeit.

Duna-Dráva Nemzeti Park

A Villányi-hegység térsége kultúrtörténeti emlékei, méltán híres borai mellett természeti kincsekben is kiemelkedően gazdag. A terület különleges természetföldrajzi helyzetének köszönhetően egyedi, mediterrán hatásokat tükröző, gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhet, melyben számos ritka és védett faj is megtalálható. A természetkedvelő látogatók élményben gazdag túrát tehetnek a Szársomlyón vagy a Kelet-Dráva vadregényes árterein.

Szársomlyó Természetvédelmi Terület

Magyarország legdélibb hegyvidékének - a Villányi-hegységnek - legmagasabb tömbje a Szársomlyó. Erőteljes kiemelkedése sajátos és igen eltérő mikroklimatikus viszonyokat hoz létre a déli és északi oldalon, szubmediterrán klímaterületein botanikai ritkaságok élnek.

Dráva mente

Kevés olyan érintetlen táj maradt mára Európában, mint a Dráva folyó medencéje. A folyó javarészt szabályozatlanul, természetes medrében kanyarog, élővilága rendkívűl gazdag. A legtisztább vizű nagyfolyónk, Zákány- Őrtilos térségében lép be hazánk területére és Drávaszabolcs után hagyja el országunkat. Partjain megcsodálhatjuk a jobbára még háborítatlan ártéri élővilágot. A kialakult holtágak és környezetük megannyi különleges növény és állatfajnak adnak otthont, és békét, nyugalmat kínálnak a látogatóknak. A Dráva mente nagyszerű lehetőséget kínál az idegenforgalom egyre népszerűbb ága, az ökoturizmus számára.

A Dráva folyó teljes magyar szakasza természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a gazdagabb, teljesebb élmény érdekében mindenképp javasoljuk a túrázóknak, hogy egy-egy látnivaló felekeresése előtt az adott terület élővilágáról, a látogatás feltételeiről és módjáról, lehetséges szakvezetésekről, oktatási programokról a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnál előzetesen tájékozódjanak.

Palkonya

A község hazánkban elsőként 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett. A falu katolikus templomát a Batthyány család építtette, és 1816-ban Szt. Erzsébet tiszteletére szenteltette fel. A messziről is jól látható piros kupolás templom a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája.Palkonya ma is hűen őrzi a XVIII. században betelepített német szőlőművesek építészeti kultúráját. A község legnevezetesebb műemlék együttese a faluvégi domboldalt beborító, 53 présházból álló pincesor. A lakóházak fele helyileg védett műemlék, az építészeti örökségvédelmi program egyik eredményeként homlokzatukat "Védett" feliratú, házat formázó kerámia díszíti. Palkonya három halastó ölelésében fekszik, melyek gazdag madárvilága és nyugalma felüdülést nyújt a horgászni, kirándulni érkezőknek. A környéken számos jelzett gyalogtúra útvonal van, itt halad át a nemzetközi "Három folyó" kerékpáros túra útvonal is. Palkonya páratlan panorámáját élvezheti, aki felsétál a palkonyai "Weingarten" szőlőhegyre, ahol az újonnan épült, és 2007-ben felszentelt Szent Bertalan kápolna található.

Ormánság

A terület leghíresebb kincsei -az érintetlen természet mellett- a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek, festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyőfára temperával festett díszítőelemek szimbólumrendszerei az ősi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.

Adorjás

A toronysisakos, késő barokk stílusú templom 1836-ban épült. A templomban a karzat alját rokokó ornamentikájú mennyezettáblák díszítik. A kórustáblák rajzosak, halványtónusú virágelemekkel, rácsmotívummal és egyéni rojtelemekkel telítettek. Az alapszínek vörös, sárga és kék.

Drávaiványi

Az 1792-ben épült, késő barokk stílusú, festett fakazettás templom az Ormánsági építészet egyik kiemelkedő emléke.

A templom mennyezetén 167 darab festett kazetta van; egy-egy sorban kilenc, a félkörös apszisnál négy sorban hét. A mennyezet középpontjában napkorongban van az ún. "király kazetta" a készíttetők adataival. Itt található az - egész Ormánság református templomaiban - egyetlen figurális rajzú ábrázolás, a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak (sellő), mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal.

Kórós

A község közepén álló templom 1793-ban épült, késő barokk stílusban. A fakazetták kilenc sorban hat-hat kazettát jelentenek, különböző motívumaikkal is egységesek, erős kontúrral és színekkel megrajzoltak. Alapszíneik elvileg átlós kompozícióban váltakoznak: fehér, bordó, kék, sötétkék.

Kovácshida

Az 1833-ban, klasszicista stílusban épült templom karzatának mellvédtábláit valószínűleg a vajszlói Gyarmati János készítette. A mellvéd középső táblája két kelyhet ábrázol, a reformációs kehely-szimbolika igazolásául. A többi tábla virágdíszes, csupán az egyiken találunk két szembenéző madarat, stilizált, virágdíszű tollakkal.

Pécs

Pécsvárad

A Keleti-Mecsek szelídgesztenyéssel, szőlőkkel, gyümölcsösökkel tarkított déli, délkeleti ankái ősi lakhelyei az embernek. A Mecsek legmagasabb pontja Zengő (682 m) lábánál fekszik, hazánk egyik legősibb, történelmi múltban leggazdagabb történelmi kisvárosa. Patinás emlékei, csodás természeti környezete miatt is az egyik legvonzóbb célpont Baranyában.

A város legjelesebb látnivalója a vár, a magyar államalapítás egyik emlékhelye.Szent István király alapított itt bencés apátságot, melynek első apátja, Asztrik hozta a koronát a keresztény vallást meghonosító Istvánnak Rómából. Pécsváradi vár X. századból fennmaradt kápolnája és annak freskója egyedülálló korabeli műemlék. Pécsváradot a Szent István által 1000-ben alapított monostor tette annak idején országos jelentőségű állam- és egyházszervezési központtá.

Bővebb információ: www.pecsvarad.info.hu

Orfű, Abaliget

A Mecsek idilli völgyében meghúzódó község tavainak köszönheti népszerűségét. Az orfűi tórendszer körül kialakult strandok , üdülőtelepek, a vízi sport -szolgáltatások és a horgászat ideális üdülőhellyé teszik a 9,7 hektár területet elfoglaló, 4 tóból álló tórendszert.

Kettő közülük igazi üdülőtó: az Orfűi-tóban lehet fürdeni, csónakázni és a horgászok gyakori vendégek csakúgy, mint a Pécsi-tavon, amelyet körbe is lehet lovagolni. A másik két tó a Hermann Ottó-tó és a Kovácsszénájai-tó a haltenyésztést szolgálja, az előbbi halrezervátumként is működik.

Kellemes séták tehetők a tókörnyéki erdőkben gyalogosan, kerékpárral vagy akár lóháton, de bérelhető csónak is. A harcsára, pontyra, amúrra vágyó horgászok helyben válthatnak horgászjegyet. Érdemes benézni a XIX. századi vízimalomba, ahol a Malommúzeum kiállítása - ma is működő szárazmalommal és olajütővel- látható.

Bővebb információ: www.orfu.hu

Abaligetet kelta eredetű településnek tartják, de a barlangban talált bemosott tárgyak, állatcsontok és a velük azonos jellegű, külszínen talált használati eszközök együtt bizonyítják, hogy már a történelem előtti időkben lakott ember, ha nem is a barlangban, de az Abaligeti-barlang közvetlen környékén.

A falut az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja - Aba - bolgár-török eredetű "atya" jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Utótagja - liget - a "kisebb erdő" jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először "Abaligethe" neve.

Csónakázó-, és horgásztavak teszik hangulatossá a cseppkőbarlangjáról híres üdülőhelyet. A 190 állatfaj élőhelyét jelentő barlangban kiépített sétaút vezet a földalatti patak mentén: a fél kilométeres szakaszt bejárva érdekes sziklaalakzatok és cseppkőképződmények tárulnak a látogató elé. A mikroklíma miatt a légúti megbetegedésben szenvedők gyakran keresik a klimatikus gyógyhelyként is számon tartott barlangot.

Bővebb információ: www.abaliget.hu